Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen arányban változott a szívinfarktus és a szélütés kockázata azután, hogy megjelentek a koronavírus elleni védőoltások. Úgy tűnik, épp fordítva történt minden, mint ahogy az összeesküvés-elmélet hívei azt terjesztik.
Évente lehet majd szükség a koronavírus elleni védőoltások frissítésére – nagyjából úgy, ahogy az az influenza elleni vakcinák esetében is van. A cél, hogy minden mutáció ellen védelmet nyújtson az oltás.
A koronavírus-fertőzés nemcsak az oltatlan elhízottakra jelent az átlagosnál nagyobb veszélyt, hanem azokra is, akik beadatták ugyan a védőoltást, de magas a testtömegindexük.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei szerint a koronavírus elleni védőoltás az esetek többségében az idősek (60 év felettiek) életét mentette meg az elmúlt több mint két évben.
Kutatótársaival, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal (BioNTech AG és Mainzi Orvostudományi Egyetem) Karikó Katalin vehette át a rák elleni vakcinák és immunterápiák továbbfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért az idei Meyenburg-díjat.
Az állapotos nők koronavírus elleni védőoltásának fontosságát hangsúlyozták brit orvosok, miután egy nagyszabású felülvizsgálat megállapította, hogy az oltások nemcsak biztonságosak, hanem a halvaszületés kockázatát is csökkentik.
A kínai Sinopharm-vakcinával oltott idősek kevésbé védettek a koronavírus ellen – derül ki egy frissen publikált, magyar kutatók által elvégzett kutatási eredményből.
Összesen már több mint 39 ezer ember halt meg.
Két, egymástól független kutatás is arra jutott, hogy a Janssen emlékeztető vakcinája jelentős mértékben csökkentheti a kórházba kerülés esélyét, ha valaki elkapja az omikront.
Bár a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban számos tudományos publikáció született már az elmúlt bő egy évben, az oltásellenes álhírek sok ember számára megtévesztők lehetnek. A Magyar Tudományos Akadémia négy tudósa: Falus András immunológus, Jakab Ferenc virologus, Kulcsár Andrea infektológus és Szekanecz Zoltán immunológus ezért egy közérthető cikkben szedte össze, melyek a legfontosabb tudnivalók az oltásról.
Helyre akarják állítani a védőoltásokkal szembeni bizalmat Szlovéniában, ezért a kormány úgy döntött, hogy 30 éves kor alatt csak a Pfizer–BioNTech vakcináját alkalmazzák. A szlovén lakosságnak eddig 49 százaléka kapta meg mindkét oltást.
A koronavírus elleni leghatékonyabb vakcina a Modernáé, a sorban az utolsó a Sinopharm két dózis után – derült ki a Videoton Holdingnál elvégzett vizsgálatokból. Viszont egy harmadik oltás a Pfizer vakcinájával az egekbe röpíti a korábban Sinopharmmal oltottak gyenge védettségét is.
Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat – közölte a díjról döntő Paul Ehrlich Alapítvány kuratóriuma.
Jelentkezzenek vakcináért az otlatlanok – kérte az államfő saját podcastjában. Áder János szerint még van idő így szerezni védettséget a negyedik hullám előtt.
Pedig elég egy 24 óránál nem régebbi oltási igazolás, és már kapjuk is az olasz pizzát az egyik hazai étteremláncnál.
A volt amerikai elnök hiába próbálta oltásra rávenni az őt ünneplő tömeget, a hívek lelkesedése lelohadt szavaira Alabamában.
PastuVac néven kezdik gyártani a kubai oltóanyagot, amelyről ugyan azt állítják, hogy 90 százalék feletti hatékonyságú, de erről még nincs tudományos publikáció.
Nem kell abbahagyniuk a szoptatást azoknak az anyáknak, akik az új technológiával készült oltások valamelyikét vették fel – ez az eredménye annak a kismintás vizsgálatnak, melyben az mRNS-alapú vakcinák anyatejre gyakorolt hatását kutatták. Az eredmények biztatók.
A Moderna több mint 3700 tizenévesen tesztelte a koronavírus elleni védőoltását, és a vállalat közlése szerint 100 százalékos a hatékonysága.
Matematikai modelleket alkalmazva számították ki a kutatók, hogyan kellene szétosztani a vakcinákat a világban ahhoz, hogy remény lehessen egy koronavírus nélküli jövőre.
